Forgatási kulisszatitkok és statiszta kaják egy gasztroblogger szemszögéből
Leszögezném, hogy ebben a bejegyzésben a saját és szubjektív tapasztalataimat írom le. A valósággal való bármilyen egyezés csupán a véletlen műve. 🙂
Statisztáltam már filmekben, sorozatokban és reklámokban is. Kültéri és beltéri helyszínen. Éjszaka és nappal, vidéken és Budapesten. Kosztümös és jelen korban játszódó filmekben. Külföldi és magyar produkciókban. Ez az egyik hobbim, mert kifejezetten érdekel a kamerák mögötti világ és bár baromi hosszú egy- egy statisztálással töltött nap (min 12 óra), mindig rengeteg érdekesség történik és sok értékes emberrel is megismerkedhetek. Nem utolsó sorban a moziban, vagy a tévé előtt ülve feszülten figyelek, hogy vajon bent marad-e a jelenet, amiben szerepelek vagy kivágták az egészet? És ha bent maradt, vajon látszódom-e akár csak 1 mp-et is? 🙂
Visszatérve: a gyakran 12 órát is meghaladó biodíszletként töltött idő fénypontja általában a jól megérdemelt kajálás.
Mikor évekkel ezelőtt részt vettem életem első forgatásán még gondolat sem volt, hogy a több tucatnyi statisztálással töltött napom egyszer egy blogbejegyzés formájában manifesztálódik majd. Viszont már akkor is lefotóztam szinte minden ételt ami elém került… Vagy mégsem?
Bár megrögzött ételfotózóként ismer a világ, mégis alig találtam statiszta kajákról képeket a gépemen. Rájöttem, hogy valószínűleg azért, mert már annyira elcsigázott és éhes vagyok mire megkapjuk, hogy fotózni sincs erőm. És persze egyáltalán nem gusztusosak, de az éhség nagy úr, így hát általában csak gyorsan megeszem.
Egy rögtönzött felhívás eredményeképpen kiderült, hogy statiszta ismerőseim közül viszont akad sok olyan, aki lelkesen fotózza az elé került, néha nehezen meghatározható és kategorizálható ételeket. Így számos forgatások alkalmával ‘felszolgált’ reggeli, ebéd és vacsora ételfotójában gyönyörködhettek. A képeket ezúton is köszönöm!
Nos, ezen a ponton meg kell említenem, hogy a statiszták teljesen más ételt esznek mint a stáb, a szereplők, vagy mint a kiemelt statiszták. Ezt soha sem értettem, hogy nálunk miért ez a megkülönböztetés, tudtommal külföldön mindenki ugyan azt az ételt kapja. Az ügynökségnek erre ráhatása nincsen, az étel állítólag produkció függő, de általában sajnos nem jó 🙁 Apró öröm lenne az ebéd után elfogyasztott kávé, de ezt is szigorral mérik, nincs habzsidőzsi.
Hozzáteszem sok kedves és barátságos ügyelővel találkoztam már, aki igyekszik a sokszor zord körülményeket elviselhetőbbé tenni: volt már rá példa, hogy a tikkasztó melegben limonádét készítettek, zord hidegben kaptunk meleg teát, vagy ha túl sok étel (pl hot-dog) maradt a stábkajából, azt szétosztották a statiszták között.
Bízom benne, hogy a hazánkban egyre szaporodó külföldi (és persze magyar) forgatásokkal a statisztákat is jobban megbecsülik majd. Minden téren.
