Következő interjú alanyom Böröcz Zsófia, aki megnyerte a Konyhafőnök 5. évadát és 40 millió Ft befektetést zsebelt be a népszerű Cápák között üzleti reality show műsor 4 befektetőjétől.
Böröcz Zsófival először a Kiskertpiacon találkoztam, ahol azonnal szembe tűnt határozottsága és profizmusa, ahogy az ételeket készítette, tálalta, és ahogyan minden sorban állóval váltott néhány kedves szót. Szimpatikus volt a közvetlensége és persze az eszméletlenül finom ételei is. Jó pár hónap elteltével örömmel láttam viszont az RTL Klub Cápák között műsorában, ahol páratlan sikert aratott és elérte, hogy az 5-ből 4 Cápa pénzt fektessen a vállalkozásába. Nem volt kérdés, hogy felkérem egy interjúra, amiből végül egy több órán át tartó izgalmas beszélgetés kerekedett. Volt mit meséljen az életéről. 🙂
Zsófi 2008-ban nívó díjjal diplomázott a Budapesti Gazdasági Főiskolán, Vendéglátó és Szálloda szakon, amit angol nyelven végzett el. 5 év hazai vezetői tapasztalattal Londonba költözött, ahol megjárta a ranglétrát, aminek az utolsó foka Gordon Ramsay Maze Grill nevű étterme volt. A tanulás utáni vágy San Sebastianba szólította, ahol sikeresen elvégezte a Basque Culinary Center Innovatív Étteremvezetés mesterszakát spanyolul. Gyakorlati hónapjait a 3 Michelin csillagos Martin Berasategui azonos nevű éttermében töltötte a konyhán és a pályán. A külföldön szerzett tudásának és tapasztalatának bevetésével több hazai étterem nyitását és vezetését támogatta már, és időközben megnyitotta első saját helyét is, N’iceroll-Több, mint fagyi névvel Újlipótvárosban, Budapesten.
Mesélnél kicsit a múltadról? Honnan jöttél, mit érdemes tudni rólad?
Szüleim orvosok, tehát adott, hogy egy elvárásokkal teli légkörben nőttem fel. Mindig is fontos volt számomra, hogy majd a gyermekeim is olyan büszkék legyenek rám, mint én a szüleimre. Az angol nyelv ismerete és az utazások sokáig életcélként lebegtek a szemem előtt, konkrét tervem az volt, hogy egyszer majd szállodaigazgató legyek. Azonban az idegenforgalmi szakra nem vettek fel, amit akkor hatalmas kudarcnak éltem meg, de mára már tudom, így kellett lennie, hogy a sors a gasztronómia irányába sodorjon.
Lassan 10 éve vagyok a szakmában. ’Karrierem’ a Vendéglátóipari Főiskolán indult, amit Nívó díjjal végeztem el. 3 évig dolgoztam a közétkeztetésben (Eurorest), ahol az iskolai gyakornoki program fél évét is töltöttem. A fél év letelte után üzletvezetői állást ajánlottak, ahol lehetőségem volt a tulajdonosokkal közösen ötletelni, és részt venni a fejlesztések végrehajtásában is. Az ottani jól összeszokott csapat fiatal kezdő létemre gyorsan elfogadott, hiszen érezték, hogy
hatalmas alázat van bennem a szakma és a nagy tudású emberek felé egyaránt.
A közétkeztetést hátrahagyva a nyílt vendéglátásban helyezkedtem el, egy gasztro vállalkozásban. Prémium alapanyagokkal dolgoztunk, kiemelkedően magas színvonalon egy komoly szakmai stábbal. Itt a gazdaságilag működő modell előtt a vendégélmény volt az elsődleges szempont, élveztem ezt az új kihívásokkal teli világot.
Ha jól tudom, ezen a ponton egy elég éles váltás következett az életedben.
Igen, ami Segal Viktor chef kérdésével érkezett, miszerint: nincs-e kedvem Londonban dolgozni? A válaszom egyértelműen igen volt, így indult a másfél éves londoni történetem. Ami kezdetben nehezebbnek bizonyult, mint gondoltam. Hiszen itthon kellett hagynom mindent: a lakásomat, munkámat, családomat. A szakmai, és a hosszú távú elképzeléseimet szem előtt tartva döntöttem végül mégis úgy, hogy belevágok. Egy kikötésem volt csak: hogy étel közelében dolgozhassak. Ez persze rögtön nem jött össze, hiszen egy bárba osztottak be, de nem bántam. Kint voltam, lett lakásom, munkám, sikerült beilleszkednem. Három hónap elteltével azonban szerettem volna előre lépni, így egyik reggel a lakásomhoz közeli kedvenc kávézómban (Le Pain Quotidien) megkérdeztem, hogy nem keresnek-e véletlenül embert? Kölcsönös volt a rokonszenv, így szívesen felvettek felszolgálóként.
És hogy jött Gordon Ramsay a képbe?
Szerettem a kávézóban dolgozni, ugyanakkor már nagyon vágytam rá, hogy egy korrekt szervízzel, finom borokkal kísért ötfogásos vacsorát szolgálhassak fel, kifinomultabb élményt nyújtva a vendégeknek.
Megakadt a szemem egy álláshirdetésen, amiben teljes személyzetet kerestek egy új Gordon Ramsay étterembe, ezt a lehetőséget lássuk be, nagy balgaság lett volna kihagynom.
Elmentem az interjúra, ahol azt mondták, hogy Ramsay új étterme majd csak szeptemberben startol, ekkor jártunk nyár elején. Viszont egy másik éttermébe azonnal kellett ember és visszajeleztek, hogy engem találtak a legalkalmasabbnak a pozícióra, így akár már másnap kezdhetek. Egy bökkenő volt csak: az interjúval nagyjából egyidőben jelentkeztem a Basque Culinary Center-be, San Sebastianba, innovatív étteremvezetés master képzésre is.
Tehát ismét egy komoly döntést kellett meghoznom, könnyen előfordulhatott volna, hogy két szék közül a pad alá essek. Végül elvállaltam a pozíciót a Ramsay étteremben, felmondtam a kávézóban, ahol idő közben már pályafőnök pozícióban dolgoztam. 3 hónap után jött az értesítés, hogy felvettek Spanyolországba az iskolába, így hazacuccoltam Budapestre, majd rá egy hónapra már San Sebastianban voltam. Kilenc hónapig jártam iskolába, ahol spanyol nyelven folyt az oktatás. Ekkor még csak alap szinten tudtam spanyolul, tehát a kezdeti nyelvi nehézségek leküzdése is egy plusz akadályt jelentett, de belevágtam.
Az iskola révén sztrázsoltam Martin Berasategui 3 Michelin csillagos éttemében. Embert próbáló, kemény időszak volt, de nem bánom egy percét sem.
Megállás nélküli munkával és tanulással teltek a hónapok, de ki akartam hozni belőle a maximumot. Ezért minden lehetőséget megragadtam, minden eseményen ott voltam, ahová elmehettem tanulni, fejlődni.
Londoni kint tartózkodásom alatt különösen tetszett, hogy a gasztronómiában dolgozók előtt van jövő- és karrierkép, ismerik a ranglétrát, folyamatos oktatást kapnak és tréningeken vehetnek részt. Én elvégeztem itthon is, kint is minden létező képzést, amit csak lehetett.
Végül spanyol nyelven sikeresen megvédted a diplomádat
Igen, aztán beütött a honvágy. Figyelemmel követtem az itthoni gasztro világ eseményeit és szerettem volna részese lenni én is, így hát a suli befejezése után hazaköltöztem. Üzletvezetőként helyezkedtem el egy étteremben. Az interjúm előtt elmentem kipróbálni a helyet és összeírtam minden észrevételemet a kiszolgálással, ételekkel kapcsolatban. Amit aztán az interjún prezentáltam is a vezetőség felé, ez az újszerű hozzáállás meglepte őket, de tetszett nekik. Szerintem nagyon sok apró dolgon múlik egy vendég számára az éttermi élmény. Fontos a lelkiismeretes és extra bánásmód, és itt nem kell nagy dolgokra gondolni. Ezen felül a tulajdonosi hozzáállást is kiemelném, fontos, hogy egy vezető a csapatának példamutatóan járjon elő. 2 évig dolgoztam velük gasztromentorként, és amit csak lehetett, közösen megvalósítottunk, szép sikereket értünk el. Majd ismét váltottam, amit sokan nyughatatlanságnak gondolhatnak, pedig
a váltások mögött mindig az állt, hogy ha sikerül az adott helyen a standardok betartása, követik és fejlesztik, amiket létrehoztunk, akkor annak működnie kell. Nélkülem is. Így a kreatív flowmat viszem tovább oda, ahol szükség van rá.
Mivel foglalkozik egy gasztromentor?
Új helyek, vagy már meglévő helyek koncepcióját rakja össze A-tól Z-ig. És ez nagyjából le is fedi a gasztromentorálás lényegét. Szerintem alap a vendéglátásban, hogy szeretni kell a vendéget és mindig jobbat kell adni a tegnapi önmagunknál. Ezen felül a gazdaságosság és a megfelelően brandingelt környezet is elengedhetetlen, hogy rendben legyen.
A gasztromentor munkáimat mindig kihívásként fogom fel. A közétkeztetésben, a nyílt vendéglátásban szerzett tapasztalataimat és az aktuális külföldi trendeket behozva, igazi összetett feladatokat valósíthattam meg, aminek imádom minden percét. Mai napig is foglalkozom gsztromentorálással, ezidáig egy tucatnyi helynek segítettem összerakni a helyes koncepciót és ez alapján beindítani a projektet. Azonban ez olyan munka, ahol párhuzamosan nem lehet több projektet is maximális lelkiismerettel vinni.
Honnan jött az ötlet, hogy benevezz a Konyhafőnök 5. évadára?
Tudni kell rólam, hogy éltető erőm a taps, és nagyon fontosak számomra a visszajelzések. A Konyhafőnök 5. évadába nagyon szerettem volna bekerülni, vonzott az újabb megmérettetés és hogy a műsor új kapukat is megnyithat. Persze voltak félelmeim is. Nagyon szerettem volna megnyerni a versenyt, de ezzel párhuzamosan rettentően féltem a presztízsvesztéstől, ha a győzelem netalán mégsem sikerülne. Végül 60 feladatot teljesítve megnyertem a Konyhafőnök 5. évadát. Eszméletlen kemény volt, de fantasztikus érzés, amikor a te nevedet mondják ki győztesként.
Miért jelentkeztél a Cápák között műsorba és hogyan készültél fel a Cápákkal való találkozásra?
A Konyhafőnök előtt is működött már a thai fagyit áruló üzletem, a N’iceroll. Ahol nem mást tűztem ki magam elé, minthogy a legjobb fagyit készítsem, hiszen abból baj nem lehet. A N’iceroll továbbfejlesztéséhez és terveim megvalósításához azonban plusz tőkére volt szükségem. A fagyizóknál az időjárás a legnagyobb rizikófaktor, fel kell készülni a legváratlanabb fordulatokra is. Én biztonsági játékosnak tartom magam és mindent 1 lapra sosem tettem fel. Illetve szerintem fontos különbséget tenni pénz és a befektethető pénz között is. Bővülni akartam, felmértem ennek tőkeigényét és nem szerettem volna felvenni hitelt. Ezért gondoltam, megmérettetem magam és a vállalkozásomat a műsorban részt vevő befektetők előtt.
Nagyon sokat készültem a cápák előtti szereplésre otthon. Sokszor elpróbáltam, hangosan, a tükörrel szembe állva elmondtam a tervezett bemutatkozásomat, hogy biztosan sikerüljön 3 percbe belesűrítenem mindazokat a kulcsszavakat, amikre ráharaphatnak. Illetve végignéztem az összes Shark Tank ( A Cápák között külföldi megfelelője) adást, amiből szintén rengeteget tanultam.
Meglett a pénz, az elismerés és a lehetőségek, hogyan tovább?
Igen, egy álmom vált valóra, mert végül 4 cápa, összesen 40 millió forint befektetéssel szállt be a N’iceroll üzletembe. A műsor után 1000 százalékon pörgök, és nagyon jólesik a sok pozitív visszajelzés, amit nap, mint nap kapok. Hosszú út áll még előttem, de bízom magamban, a termékemben, teljes vállszélességgel mellette állok én is, ez így már önmagában fél siker. Azért is örülök, mert
a cápák a sokszor hosszú és körülményes utat le tudják rövidíteni, hogy gyorsabb és fájdalommentesebb legyen. Hihetetlen üzleti érzékükkel és tapasztalataikkal hatékonyabbá tudják tenni egy vállalkozás fejlődését.
A Cápákkal való együttműködésben a pénzen kívül a tudástőkéjük, ami felbecsülhetetlen érték számomra, valamint a már meglévő üzleti kapcsolataik. Támogatásuk ad egyfajta biztonságérzetet, hiszen a jövőben szimbiózisban élünk majd, értem ezt úgy, hogy közösek az érdekeink és a célunk az, hogy a végén mindenki jól járjon, pozitív legyen a mérleg.
A N’icerollt elsősorban szeretetből csinálom, ezért is jó, hogy vannak a Cápák, mert egy vállalkozásnál kell, aki szigorúan csak üzletként tekint rá és racionálisan is igyekszik ránézni.
Sokan biztosan irigyelnek a sikereidért.
Volt, hogy napi 18 órát dolgoztam, heti 6 napon át. És ez sokszor ma sincsen másként. Rengeteget tanultam és tanulok a mai napig. A sikernek ára van, még ha sokan nem is így gondolják. Kemény munkával, elhivatottsággal és áldozatokkal jutottam egyről a kettőre.
Zsófi bár sejtelmesen fogalmazott, és nem bocsátkozott részletekbe a konkrét jövőbeli terveit illetően, de ismerve őt, abban biztosak lehetünk, hogy a jövőben még sokat fogunk hallani róla.
Böröcz Zsófi Gasztromentor Facebook oldalát itt éred el.